Sziasztok!
A 33-as beteg és főleg A 33-as ügy után nem lepett meg, hogy a trilógia befejező kötetét is pillanatoknak tűnő órák alatt olvastam el - pláne egy ilyen prológus után. Ha egy író győzköd, hogy legalább annyi erejéig kezdd el - és utálni fogod azért, amit alkotott - annak soha nincs jó vége.
A 33-as beteg és főleg A 33-as ügy után nem lepett meg, hogy a trilógia befejező kötetét is pillanatoknak tűnő órák alatt olvastam el - pláne egy ilyen prológus után. Ha egy író győzköd, hogy legalább annyi erejéig kezdd el - és utálni fogod azért, amit alkotott - annak soha nincs jó vége.
Ugyanakkor számomra néhány jelenetét nézve ez a rész volt, amit talán a legnehezebb volt megemészteni: két dolgot bírok nagyon nehezen, az egyik a gyermekekkel szembeni bántalmazás (bár ennek minden könyvében fontos szerepe van és igaza is van: erről nem lehet eleget beszélni), a másik pedig az állatkínzás (ebből szerencsére egyetlen jelenet volt csak, de az mélyen megmaradt bennem). A pedofília szál különösen keménnyé teszi szerintem önmagában is, és az a tudat főleg, hogy a történet egyes részeit valós személyek és valós események ihlették. Amióta azzal is tisztában vagyok, mit jelent ez pontosan, még inkább ijesztő számomra az egész. De természetesen lebilincselő olvasmány is, és hiszem, hogy csak azért gyanítottam itt bármit is, mert túl nagy szenvedélyem a pszichológia - ez viszont cseppet sem von le az olvasmányélmény értékéből, sőt: még így is képes volt kétségekben tartani néha.
TARTALOM:
AMIKOR MAGADBAN SEM BÍZHATSZ, KIRE SZÁMÍTHATSZ IGAZÁN?
1975. Eszter indulatos apjától rettegve tölti életét. Mikor világra hozza ikerlányait, azzal további balsorsát kísérti. Senki sem hisz neki, amikor azt állítja, családjának egyik tagja őrült.
2002. Sorozatgyilkos szedi áldozatait a Balaton fővárosában, Keszthelyen. Az ügyet Vivien és új társa, Máté kapja. Múlt és jelen baljós eseményei keverednek, a szálak végül egy írónőhöz vezetnek.
Elhisszük, hogy a népszerű író, Lengyel Aliz ismeri az igazságot. De vajon milyen igazságra gondol? Ahhoz, hogy Vivien és Máté megoldják ezt a rejtélyes esetet, a nő múltjával kell szembenézniük, azzal, mi történt 1975 után. Nyomozás közben Vivienék rájönnek, hogy itt mindenki titkol valamit. Mindenkinek van indítéka. Az óra ketyeg, könnyen kifuthatnak az időből... Van egy áldozat, akinek az élete rajtuk múlik...
A pedofil. Az ikerpár. A sorozatgyilkos. Az írónő. A rovarszárnak.
Vajon lehet boldog vég, ennyi átélt tragédia után?
A trilógia befejező része egy lebilincselő történet a manipulációról, félelemről, és az igazság erejéről. Farkas Anett azt csinálja, amihez a legjobban ért: csőbe húzza az olvasóit...
KIADÓ: Pitypang, 2022
ISBN: 9786150159782
RENDLEHETŐ: itt
A 33-as áldozat már a prológusban úgy indít, ami után nem kérdés, hogy letenni sem tudod a könyvet, de természetesen kétségek között hagy a történet végéig.
A cselekmény itt is két idősíkon játszódik: 1975-ben megismerjük Esztert, aki nem tud szabadulni apja uralma alól, és miután elhagyta a szerelme, ikerlányokkal terhesen végképp kiszolgáltatott helyzetbe kerül. A könyv nehezebb témáját pontosan Eszter apja adja: gyerekorvos, nagy hatalmú és pedofil - aki többek között a lánya után az unokáját, Alizt sem kíméli. Eszter természetesen mindenáron próbálja megóvni, de az apjának megvannak a módszerei... ráadásul Alizzal valami érezhetően nincs rendben, de Eszter hiába viszi pszichiáterhez (és egyúttal próbál a kapcsolatukon is javítani), senki nem hisz neki.
2002-ben egy újabb sorozatgyilkos szedi az áldozatait, akiknek kiléte és a tettes módszere megint nem véletlen. Évente egyszer teszi ezt, bizonyos dátumokon: az egyiken elrabolja, a másikon megöli áldozatát kellő kínzás után. Kettő ilyen eset után, a harmadik közepén kapja meg az ügyet Vivi és egy új nyomozó, Máté - aminek Dávid, aki egyre inkább aggódik a barátnője épségéért a terepen jelentős szerepe miatt, nem túlzottan örül. A téma keménységét itt Máté és Dávid dinamikája oldja: Máté ugyanis egy az egyben olyan, mint Dávid, csak fiatalabb; igazi felüdülés volt olvasni, ahogy Dávid szembekerül saját magával, nagyon sokszor (Viviennel együtt) nevettem.
A könyvnek ez a része megint csak felhívja a figyelmet ennek a témának a fontosságára, és azt is megmutatja, hogy sokszor a leggyönyörűbb dolgok a legveszedelmesebbek, ha nem megfelelő kézbe kerülnek: mint például a hóvirág, aminek a hagymája már kis mértékben is mérgező.
Vivienék gőzerővel nyomoznak, miközben Aliz jelenlegi életére is nagyobb rálátás kerül, többek közt a kapcsolatára a testvérével, Kittivel, aki elmondása szerint a legfőbb bizalmasa, és a regényeinek ötletgazdája, csakhogy ezek a történtek fényében igencsak baljósak az eseményeket nézve: az írónő könyvsorozatának harmadik-negyedik része megegyezik azzal, ahogyan a sorozatgyilkos gyilkol, az előző kettő pedig a vélhetően az életével (az olvasó tudja is, hogy így van).
Ez vajon mennyiben véletlen? Mi köze van mindehhez a jelenlegi ügyüknek? Aliz gyanúsított vagy inkább lehetséges áldozat?
Ahogy szépen lassan összerakódnak a kirakós darabkái a nyomozók és az olvasók fejében, úgy érünk el négy gyanúsítottig (bár Dávidnak határozottan megvan közülük is a legerősebb jelöltje) és a kérdésig: kicsoda valójában Kitti és mennyiben van szerepe az egészben? Illetve, mit szimbolizál a rovarszárny gyűjtemény és az érdekes baba Aliz otthonában?
Habár főleg visszatekintve bizonyos jelenetekre az Alizzal kapcsolatos végkifejletet sejtettem, az írónő ennek ellenére mégis képes volt azért enyhe kétségekben tartani a könyv csattanójáig, ami még a sejtéseim ellenére is egy hidegrázós jelenetben nyert igazolást. Ebben a krimiben nem a tettes kiléte adja az igazi rejtélyt és nem is a cselekményszálak miatt ennyire durva, hanem a tény teszi azzá, hogy egy része igaz történet.
Aliz történetének a zárójelenete egy nagyon megható és személyes kedvenc jelenetem a könyvből, ami egyúttal csodálatos keretet ad a trilógiának, és a könyv legvége is egy tökéletes befejezés lett. Ezt csak azért nem emelem ki, mert sajnos spoileres lenne, több szempontból is. A lényeg, hogy több mint elégedett voltam a lezárással, szerintem tökéletes lett.
Aliz történetének a zárójelenete egy nagyon megható és személyes kedvenc jelenetem a könyvből, ami egyúttal csodálatos keretet ad a trilógiának, és a könyv legvége is egy tökéletes befejezés lett. Ezt csak azért nem emelem ki, mert sajnos spoileres lenne, több szempontból is. A lényeg, hogy több mint elégedett voltam a lezárással, szerintem tökéletes lett.
" - Tudniillik, a pedofília egy betegség. Az esetek nagy részében tinédzserkorban fejlődik ki. Azt fontos elmondanom, hogy nem minden pedofilból válik gyermekmolesztáló. Vannak különböző kezelések, gyűlések, érdemes bevonni pszichológus segítségét, ha valaki tapasztalja magán az ilyenfajta elváltozást. Sajnos az ember nem tehet a szexuális identitásáról. A betegségnek nincs ismert gyógymódja, a kezelés abban nyújt segítséget, hogy ne tegyék meg azt, amire vágynak, ne szegjék meg a törvényt, és ne tegyenek kárt magukban sem. Ne féljünk segítséget kérni, ugyanis azzal nemcsak saját magunkat, hanem esetlegesen több gyermek életét is sikerül megmentenünk. Azoknak az ártatlan gyermekeknek, akik a pedofília áldozatai, óriási traumát okoz az elkövető. Kiskorban még lehet, fel sem fogják, mi történik velük, de később hatalmas lelki törést, esetlegesen súlyos mentális betegséget tud előidézni náluk.
Többször tartottam már erről előadást, de most szeretném kicsit más oldalról megközelíteni az iskolai bántalmazást. A legutóbbi ügyem kapcsán egy olyan gyermek volt a céltáblán, aki többfajta rendellenességgel született. Én tudom, nem kell nagy ok arra, hogy valakit bántson a másik. Okot adhat egy nem túl divatos ruha, kevésbé csinos frizura, pláne okot adhat egy olyan dolog, ha valaki pösze, esetlegesen kerekesszékben ül, vagy nyúlszájjal született. Vannak emberek, akik sajnos nem kiállnak és segítik, hanem inkább még inkább elnyomják ezeket a személyeket. Csúfolják őket, megalázzák. A legtöbb szülő azzal keresi fel a gyermekpszichológust, hogy a gyerekét kiközösítették az iskolában. Segítsük a gyermekünk szociális működését azzal, hogy elismerjük az értékeit. Magyarázzuk el neki őszintén, hogy az, ami miatt kiközösítik a társai, valójában nem egy olyan hatalmas probléma. Fontos tisztázni, hogy mindenkinek vannak hibái, függetlenül attól, hogy mennyire látszanak azok. Az otthona egy olyan közeg legyen, ahova szeret hazamenni, ahol erősnek és ügyesnek érzi magát, és olyan emberek veszik körbe, akikhez bármikor bizalommal fordulhat. Folyamatosan erősítsük az önbizalmát, így könnyebben győzi le az áldozat szerepét, és a többiek is jobban elfogadják, látva, hogy meg tudja védeni magát. Amit még nagyon lényegesnek tartok, hogy ne csak az elszenvedők szülei, hanem az okozóké is elfogadják, hogy a gyermekük viselkedése nem elfogadott. Beszélgessünk sokat a gyermekeinkkel, így talán, legalábbis én bízom benne, mindkét eset, amiről ma említést tettem önöknek, hamarabb felismerhető lesz, még időben tudunk megfelelő lépéseket tenni a baj elkerülése érdekében."
Pszichológiailag összetett, valós események és személyek ihlette borzasztóan erős és fontos kötet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése