Magamról

Saját fotó
"Az olvasás - ha élvezetet okoz - segít élni. Átélni és túlélni is." - Vekerdy Tamás Minden, ami könyv, olvasás, írás, anyukás - Vivis.

2024. január 16., kedd

Adam Silvera: Mindketten meghalnak a végén (Halál-Hírek 1.)

 



Sziasztok!

Az év második olvasmánya sem marad el az élménytől, amit az első adott. A mazochista lelkem követelt egy történetet, amin kisírhatom magam - nos, azt hiszem, megkapta, amire vágyott. Adam Silvera könyvének címe ugyanis nem árul zsákbamacskát, mégis, miközben olvasod, hiába tudod, mi fog történni: végig reménykedsz, hogy nem történik meg, hogy egyikük sem hal meg. Természetesen hiába. 

TARTALOM: 

Szeptember 5-én, kicsivel éjfél után a Halál-Hírek felhívja Mateo Torrezt és Rufus Emeteriot. Rossz hírei vannak számukra: még aznap meghalnak. Mateo és Rufus nem ismerik egymást és más-más okokból ugyan, de mindketten szeretnének egy új barátot találni a Végnapjukon. A jó hír: erre is létezik egy alkalmazás, a neve: Utolsó Barát. Rufus és Mateo ennek segítségével akarnak találkozni, hogy együtt még egy utolsó, nagyszerű kalandban legyen részük - egyetlen nap alatt akarnak leélni egy egész életet. 

Ez a történet emlékeztet rá, hogy halál nélkül nincs élet, veszteség nélkül nincs szeretet - és egyetlen nap alatt is megváltoztathatjuk az egész világunkat.

KIADÓ: Menő Könyvek, 2022
ISBN: 9789635841523
RENDELHETŐ: itt



Adam Silvera neve valószínűleg senki számára nem ismeretlen, aki ifjúsági irodalmat olvas vagy csak követi a booktokot - ugyanis ott különösen nagy népszerűségnek örvend, és már számomra is bebizonyosodott, hogy ez nem véletlen. 

A Mindketten meghalnak a végén sokáig várt a kívánságlistámon, majd egy kis ideig a polcomon is, mire kézbe vettem, de hiszem, hogy most volt itt az ideje. Ez a történet egy olyan világban játszódik, ahol már létezik egy bizonyos Halál-Hírek Zrt., akik ha telefonálnak, tudod, hogy 24 órán belül meghalsz.

Mateo és Rufus is ebben a világban élnek, de akár két teljesen más világban is élhetnének, annyira különböznek egymástól: míg Mateo visszahúzódóbb, művészlélek, egyetlen baráttal és a szobájában érzi a legnagyobb biztonságban magát a gépével, könyveivel és zongorájával, addig Rufus magabiztos, vagány, egy egész társasággal az oldalán és az éjszakai biciklizések kapcsolják ki. Nagyon érdekes párhuzam köztük az, hogy Mateonak van családja: igaz, az édesanyja meghalt, az édesapja pedig éppen kómában van, míg Rufus árva lett, miután a Halál-Hírek egyszerre hívta fel a szüleit és nővérét - a nevelőszüleire és a hozzá hasonló többi örökbefogadott gyerekre mégis mindig számíthat; ebben a helyzetben mégis Mateo van csak egyedül eleinte, aztán persze úgy alakulnak az események, hogy Rufusnak is nélkülöznie kell a társait. Így kerülnek fel az Utolsó Barát applikációra és találnak egymásra. 


" - Az utolsó üzenetem az lenne, hogy találd meg a tieidet. És minden napot úgy kezelj, mintha az egész életed volna."

Különösen tetszett az egyébként is különleges írásmód mellett az, hogy több karakter szemszögét is megismertük a két főszereplővel történtek közt egy pár oldal erejéig - és az is, hogy szépen lassan kiderül, ki hogyan kapcsolódik egymáshoz. Mindenesetre, elég hidegrázósan lett az egész könyv összerakva. 

Miután Mateo és Rufus megismerik egymást, találkoznak, és összebarátkoznak - elég sok téren hatással lesznek egymásra. Rufus kicsalogatja Mateot a csigaházából, az ő hatására sokkal bátrabb és elfogadja önmagát, míg Mateo példaképként jár Rufus előtt abban, hogy nem muszáj mindenkivel bizalmatlannak lenni és mit is jelent igazán jó embernek lenni. 

Az egész történet úgy ahogy van, nagyon mélyen érintett, de főleg azok a részek, amiket már anyaként is máshogy élek meg az olvasás által. Az anyuka esete, akit azzal hívtak fel, hogy meg fog halni az alig négy éves kislánya, vagy Mateo legjobb barátjának, Lidiának a szála, aki által szintén szépen be lett mutatva az anyaság minden velejárója. 

A fiúk közt kialakuló másfajta kapcsolathoz én csak annyit szeretnék hozzáfűzni, véletlenül sem belemenve semmilyen vitába, hogy szerintem egyáltalán nem volt felesleges húzás és kik vagyunk mi, hogy ítélkezzünk afelett, ki mit ébreszthet fel az ember lelkében? Igen, ha csak barátok maradtak volna, akkor is gyönyörű és sokatmondó történet lett volna, de nem hiszem, hogy bárkinek problémát kellene okozzon az, hogy egy romantikusabb aspektusa is be lett mutatva a történetnek. Mert igenis sokszor elég egyetlen nap, hogy komolyabb érzelmek fűzzenek valakihez, főleg ha olyan dolgokat éltek meg és konkrétan a halálotok előtt igyekeztek eleget élni együtt. Rufus és Mateo minden jelenetét filmként láttam magam előtt, aminek a főcímdala határozottan a Your song lenne Elton John-tól, miután ennek a regényben is nagyobb szerepe van. A könyv címe természetesen nem téveszt meg - Silvera megismerteti, megszeretteti veled a karaktereit, majd jól megríkat, amikor minden reményed ellenére meg is öli őket. Mateo halálának a módja talán az egyik legborzasztóbb, ami történhet az emberrel, de én Rufust sem sajnáltam kevésbé (kíváncsi lennék, hogy az ő halála csak nekem tűnik-e kicsit szándékosnak.) Szeretném azt hinni, hogy a több verzió közt létezhetett volna egy olyan is, ahol mindketten túlélik az utolsó napjukat, de sajnos ez túl szép vágyálom lett volna és ráadásul elveszne a könyv tényleges mondanivalója.

Végtelenül gyönyörű, elgondolkodtató, elképesztően fájdalmas történet életről-halálról, barátságról, szerelemről és arról, hogy minden napot úgy éljünk meg, mintha az utolsó lenne. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése