Katherine Arden: A medve és a csalogány (Északi erdő legendája 1.)

 

Sziasztok! 

A következő olvasmányom egy igazi téli könyv: sötét, hangulatos, borzongató és varázslatos mese - felnőtteknek. Nagyon örülök, hogy egy ideje a saját polcomon tudhatom az egész trilógiát, mert egyszerűen annyira találóak és gyönyörűek a borítók is. Hamarosan mindenképpen folytatom a többi résszel. 

TARTALOM: 

Gyilkos szél fúj a vad, orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki nem állíthatja meg többé. 

Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát. 

KATHERINE ARDEN első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges.

KIADÓ: Alexandra, 2018
ISBN: 9789634471479
RENDELHETŐ: itt

Katherine Arden fantasy sorozata már azelőtt is többször szembe jött velem, hogy olvastam volna, végül egy nagyon kedves barátnőm ajánlására kezdtem el egyszer, de akkor valamiért kiestem a hangulatból, pedig tetszett. Aztán sikerült a Moly.hu oldaláról megvennem és úgy voltam vele, télen elolvasom. Nagyon hangulatos volt; mert alapból van egy kifejezetten erős és különleges atmoszférája a könyvnek, amire rátett az itteni hideg és néhai havazás is. Persze annyira nem vészes az időjárás itt, mint a könyvben, azt én nem is bírnám, őszintén. 

A medve és a csalogány egy olyan történet, ami a szláv mitológiára épít és pár dolog ismerős is a Witcherből, ami szintén ebből merít. A történetben megismerjük az északi erdő mélyén lakó családot, amely részen Pjotr, a főhősnőnk édesapja a földesúr. Pjotr-nak és feleségének, Marinának már négy gyereke van, három fia és egy lánya, amikor az asszony még egyszer terhes lesz és úgy hiszi, ez a gyermek más lesz, mint a többi, és muszáj megszületnie. Pjotr és a családtagnak számító dada, Dunja nagyon aggódnak Marina egészségéért, mert kifejezetten hideg és kemény telük van, a nő pedig nagyon sovány, és most így terhes is - de Marina hajthatatlan, biztos benne, hogy kihordja a babát és nem bánja, ha belehal. 

Így jön világra Vaszilisza, a zöld szemű, vadóc kislány, aki már kiskorától kezdve az erdőt járja - és egy este eltévedve rá is talál egy rejtélyes tölgyre, ahol egy ijesztő ember alszik, és egy másik, nem kevésbé ijesztő alaknak hála jut végül haza. Vászja és a testvérei Dunja meséin, legendáin nőttek fel, amik közül egyiknek a főszereplője Morozko , maga a télkirály, a halál és az ő testvére, a veszélyes Medved, akinek nem szabad kiszabadulnia. 

Vászja ugyanakkor látó, aki látja a ház és környékének szellemeit, akik közül van aki ártalmatlan, de olyan is, aki veszélyes, mint például az erdő szelleme, vagy a folyóban élő ruszalka, de a kislányt egyikük sem bántja. Az életük azután vesz gyökeres fordulatot, miután Pjotr elmegy a városba feleséget keresni magának és ezek után érkezik hozzájuk egy pap is. Vászja bátyja szerzetesnek megy, a nővére férjhez, így őket már nem is látja, csak hallhat róluk, a mostohaanyját pedig eleinte amennyire szántam, utána ki nem állhattam; annyira kegyetlenül bánt vele és folyamatosan a saját lányához, Irinához hasonlította, így a lány élete fordul egyet, és nem igazán a pozitív irányba, ami az apja célja lett volna. A pópa érkezésével pedig az emberek elkezdtek félni, a ház szellemei gyengültek, Vászja hangokat hallott, hogy óvakodjanak a holtaktól és egy ijesztően kegyetlen időszak vette kezdetét. 

A regény itt vett egy olyan sötétebb fordulatot, amire igazán még én sem számítottam. Habár alapvetően lassabb lefolyású, ugyanekkor érdekfeszítő, a vége felé már pláne képtelen voltam letenni. 

Vaszilisza sorsa megvan írva, mint az, akinek küzdeni kell a medve jövetele ellen, a medve ikertestvére, Morozko küld is neki még Pjotr-ral egy nyakláncot, ezt a dada megőrzi addig, amíg úgy nem látja, Vászja túl kicsi ahhoz, hogy ekkora veszély felelőssége nyomja a vállát. 

De a felelősség így is eljön, és Vászja hatalmas bátorsággal áll elébe. Ő az, akit a lovak szelleme megtanít a nyelvükön beszélni és úgy lovagolni, ahogy senkit, főleg ahogy egy nőnek nem lenne szabad; ő az, aki egyedül tisztán látja és ellent mer mondani a pópa  félemlítésének; aki megvédheti a népet a biztos veszteségtől, de ez nép kitagadja és boszorkánynak kiáltja ki - Vászja mégsem fordít nekik hátat, és életét kockáztatva keresi a megoldást a menekülésre. 

"Semmi sem változik, Vászja. A dolgok vannak vagy nincsenek. A varázslat az, hogy elfelejted, hogy valami bármikor is más volt, mint az, aminek te akarod, hogy legyen."

Ez a történet tele van varázslattal, szörnyekkel, hidegrázós, szomorú és megható vagy éppen ijesztő jelenetekkel, de mégis ott van benne a szeretet mindent legyőző ereje. Nagyon szerettem Vászja és Morozko dinamikáját, oda meg vissza voltam a lovakért, Medved pedig kellőképpen komplex karakternek tűnik ahhoz, hogy több legyen egyszerű fő gonosznál, akit le kell győzni. A könyv végén lévő szószedet érdekes és sok mindenre magyarázatot ad, például a könyv címe is ott nyert értelmet számomra: Vászja lovának ugyanis a neve Szolovej, ennek a jelentése a csalogány. (Hozzá kell tenni, csak az ő létezése, lénye egy külön kiemelendő jelenség, amire nagyon kíváncsi leszek.)

Kivételes, egyedi fantasy, aminek lelke van és rezonál az olvasó lelkével. Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásokra, hogy mit tartogat az írónő Vászjának a későbbiekben!