Aux Eliza: Mögöttem a jövő

 

Sziasztok!

Aux Eliza nem ismeretlen a számomra egy ideje, nagyon szimpatikus lánynak tartom, de olvasni nem volt szerencsém tőle egészen mostanáig, amikor felkért, hogy elolvasnám-e a nemrég megjelent Mögöttem a jövő című könyvét. Habár már messze nem az én korosztályom, a tartalma felkeltette a figyelmem, és egyébként ennek ellenére nagyon tetszett, nagy hatással volt rám és nagyon sok olyan segítő és fontos gondolatot tartalmazhat, ami miatt remélem, megtalálja a saját, tizenéves korosztályát is. Itt is köszönöm a megtisztelő lehetőséget és recenziós példányt Elizának és a Szülőföld kiadónak!

TARTALOM: 

Ebben az évben az időutazás a legkevésbé meglepő dolog...

A tizenhárom éves Laurát megviseli a 2020-as év: a járvány és a sok online zaklatás. A legjobb karácsonyi ajándék az lenne számára, ha egy másik korban élhetne. Arra azonban nem számít, hogy ezt meg is kapja, és a 80-as években találja magát. 

Először elvarázsolja a vírusmentes és internet nélküli világ... Aztán találkozik szülei fiatalkori verziójával, és beleavatkozik az időbe. Ha nem hozza helyre, amit elrontott, elveszíthet mindent és mindenkit, ami a régi életéhez köti. De ha elakart tűnni 2020-ból, miért akarna visszamenni? 

Érezted már azt, hogy rossz korba születtél? 

Ha nem tudod, hol a helyed, akkor pont itt van!

Ez a te történeted!

Most kiderül, mit jelent az a bizonyos "bezzeg az én időmben!"

KIADÓ: Szülőföld, 2024

ISBN: 9789636680220

RENDELHETŐ: itt

Neked eszedbe jutott már az, hogy rossz korba születtél? Érdekes, mert szerintem akárhány emberrel beszéltem erről, általában azt mondják, szívesebben lennének a korábbi korszak szülöttei (persze van, ami valóban jobb volt akkor, de azért olyan is, ami most sokkal élhetőbbé teszi a helyzeteket.)

A történetben megismert Laurát viszont nagyon megviselte a koronajárvány és minden, ami ezzel jár, ráadásul ez a kialakult helyzet - online oktatás - egy plusz támadási lehetőséget ad az embereknek, hiszen a cyberbullying, azaz internetes zaklatás egy olyan jelenség, ami sajnos a mai napig nagyon aktuális és szerintem csak egyre rosszabb lesz. Érdekes volt arról az időszakról olvasni (bár én nem iskolába jártam ekkor, hanem pont hogy terhes és kisgyerekes anyuka voltam), ami ennyire felforgatta a világunkat és ami szerintem nagyon sokakban még mindig tisztán él, hiába telt el azóta négy év. A maszkos, ingerszegény időszak, a rettegés, a veszteségek, a bezártságba való megbolondulás, a tehetetlenség, amikor te szenvedtél tőle vagy egy szeretted láttad szenvedni, a betegség vagy éppen az oltások okozta következményekről/szövődményekről pedig inkább ne is beszéljünk - ezek mind mind olyan dolgok, amik önmagában is megviselnek egy embert, különösebben érzékenynek sem kell lenni hozzá. Na és mind ezek mellé jönnek a bántó kommentek, amik bizony nagyon súlyos következményekbe is tudnak fordulni, mint sok esetben láthattuk, de hála az égnek itt azért nem jutottunk el idáig, viszont olyan fiatalként, aki szintén iskolai bántalmazás áldozata volt és anyaként, aki sosem szeretné ezt a gyerekének, így is összeszorult néha a szívem. 

Csoda ezek után, ha Laura azt kívánja, bárcsak a 80as években lehetne, mint amiben felnőttek a szülei? Itt jön képbe az időutazás, ami miatt hirtelen a lány tényleg 1985-ben találja magát, az öccsével együtt, aki viszont azért már elsőre is kétségbeesettebben kezeli ezt, mint Laura. Persze neki nagyon más élete van és Laura úgy tudja, az öccse mit sem tud arról, miken megy át, de mint később kiderül, nagyon is tisztában van vele és aggódik érte, valamint a szüleikért is, akik tehetetlennek Laura zárkózott védelmi mechanizmusával szemben. Azért valljuk be, a kiskamasz kor is tud igen csak nagy kellemetlenségeket okozni. 

Laura és Boti tehát 1985-be kerülnek, abba az időbe, amikor a szüleik is megismerték egymást; sőt, egy olyan baráti társaságban kötnek ki, akiket már ismernek is - édesanyjuk barátnőjével az élen - csak éppen felnőttként. Ebbe a baráti társaságba tartozik Ernő, aki egy nagyon szerethető szereplője a könyvnek és aki talán a legnagyobb hatással van Laura életére még úgy is, hogy értelemszerűen nem lehet köztük semmi. (Őszintén ez a szála nekem elsőre fura volt, de jobban belegondolva kellett Laura jellemfejlődéséhez, lelki békéjéhez és igazából ha nem az lett volna a helyzet, ami, még jók is lehettek volna együtt.) Csak hogy még jobban bonyolódjon a helyzet, természetesen nem csak Ernő, de a szüleik is ebbe a társaságba tartoznak, ami végzetes változásokat hozhat az életükbe, ezáltal az ő létezésükre is, még ha akaratlanul is zavartak bele az időbe. Ezek után elég határozott céljuk az, hogy helyrehozzák ezt a hibát, és összeboronálják a saját szüleiket, mert ha nem lesznek részei egymás életének, az végzetes következményükkel jár a felnőtt énjükre, Laura és Boti pedig egész egyszerűen eltűnhet az éterben, ami valljuk be, nem túl kedvező végkifejlet. A történet Karácsony idején játszódik, ami nekem személy szerint még különlegesebbé tette az egészet, de ami abszolút vitte a prímet, az maga a 80-as évek korszakának hangulata volt. (Említettem már, hogy hogy én is szeretném ezt a korszakot? De tökéletes életem van itt, köszönöm szépen, mielőtt a következő pillanatban én is ott kötnék ki egy kósza gondolat miatt:)) Az események pont elég izgalmat és megható gondolatokat tartalmaznak a végére ahhoz, hogy együtt izgulj és aggódj a szereplőkkel azért, hogy minden rendben legyen.

"Lehunytam a szemem, és csak gondoltam és gondoltam és gondoltam. Most vagy soha. Nem akarok többé menekülni a jelenből. Most már tudom, mi mindent veszíthetek azzal, ha lemaradok az életemről. Csak egy esélyt akarok, hogy visszatérhessek és kipróbálhassam, milyen lenne az a bizonyos itt és most. (...) És tudtam, hogy jó helyen vagyok. Ebbe a korba születtem, és nem véletlenül. Itt vagyok, mert valamiért itt kell lennem. És rá fogok jönni, miért."

Laura ennek az időutazásnak és korábbi társaságnak hála rájön, hogy a gondolatoknak tényleg mekkora ereje van. És nem azért, mert valóban időutazásos élményt tudnak kiváltani általa. Hanem mert az, hogy mások mit hisznek vagy gondolnak rólunk, vagy az, hogy mi mit gondolunk és mitől félünk annak kapcsán, amikor valami nehéz időszakon megyünk keresztül, nem határozhat meg minket. Értékünk, jelentőségünk van ebben a világban, ezért egy percig ne gondoljuk, hogy nem számítunk. Ennek az eseménynek a hatására rájött, hogy a testvére tudja, min megy át, csak épp tenni nem tud ellene; a szülei viszont nem tudhatják, és meg kell nyílnia nekik ahhoz, hogy segíteni tudjanak. Ahogyan ő is segített nekik a múltban, hogy ne vesszenek el a való világból a túl sok tanulás vagy túlzott hobbiba menekülés által. Mert persze, ezek fontosak, de ha néha kikapcsolunk, akkor bizony sorsfordító pillanatokkal találhatjuk szembe magunkat, ami megváltoztatja az életünk alakulását. Laura is hatással volt másokra és mi is hatással vagyunk. Mindenkire, akivel csak érintkezünk. 

A mögöttem a jövő egy könnyed és olvasmányos, gyorsan kivégezhető történet, ugyanakkor valóban olyan témák vannak benne, amiről mindenki beszél (világjárvány) és egy olyan, amiről nem sokan mernek (internetes zaklatás), és olyan gondolatokat tartalmaz, ami bizony sokaknak segíthet, így megéri megismerni őket.