Sziasztok!
A Hét nap örökké című könyv borítója rögtön felhívja élénk színeivel a figyelmet - én mégis lehet elmegyek mellette, ha az Álomgyár kiadó nem ajánlja fel olvasásra. Ezek után szúrta ki a szemem a bortón Jodi Picoult neve (ami nekem sokszor már garancia egy jó könyvre), illetve néhány értékelés után úgy éreztem, talán mégis adnom kellene neki egy esélyt. Habár az első oldalaknál még korántsem voltam meggyőződve arról, hogy ez biztosan az én könyvem lesz, végül annyira magába szippantott, hogy a végén csak ültem és sírtam. Sokkal de sokkal többet adott nekem, mint azt valaha gondolni vagy remélni mertem. Itt is köszönöm a lehetőséget!
TARTALOM:
KÉT ÍRÓ, EGY SZERELMI TÖRTÉNET
A brooklyni bestseller szerző, Eva Mercy erotikus témájú könyvei folyamatosan az eladási sikerlista élén állnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy élete stresszmentes lenne, ugyanis egyedülálló anyaként egyszerre kell a gyermeknevelésben és a hivatásában is helytállnia. A szerelem pedig már jó ideje elkerüli.
Shane Hall egy visszahúzódó, rejtélyes, díjnyertes szépirodalmi szerző, aki mindenki meglepetésére egyszer csak felbukkan New Yorkban. Amikor a két író váratlanul találkozik egy irodalmi rendezvényen, csak úgy izzik köztük a levegő.
Senki sem tudja, hogy húsz évvel korábban, tinédzserként Eva és Shane egy szenvedélyes, őrült hetet töltöttek el együtt. Lehet, hogy most úgy tesznek, mintha semmit sem jelentenének egymásnak, de nem tagadhatják a kölcsönös vonzalmat - vagy azt, hogy a könyveikben titokban egymásról, egymásnak írnak.
A következő hét napban, a fülledt New York-i nyár közepén, Eva és Shane újra egymásra találnak, de a nő nem biztos benne, hogy megbízhat-e a férfiban, aki egyszer már összetörte a szívét. Úgy érzi, el kell űznie Shane-t a városból, hogy élete visszatérhessen a normális kerékvágásba. De mielőtt régi szerelme újra eltűnne, van néhány kérdés, amire választ kell kapnia...
Tia Williams díjnyertes New York Times és USA Today bestseller szerző, valamint elismert divatszerkesztő. A Telitalálat című könyvéből a Netflix készített adaptációt, ami nagy sikerrel fut a streamingszolgáltató kínálatában. A Hét nap örökké érzéki és heves, miközben szétfeszíti a humor, de komoly témákat is érint, mint például a modern anyaság helyzete.
KIADÓ: Álomgyár, 2023
ISBN: 9789635070727
RENDELHETŐ: itt
Tia Williams könyvében megismerjük Evát, aki egyedül neveli tizenkét éves kislányát, miközben sikereket ér el íróként az erotikus-romantikus fantasy sorozatával - de ahogy egyre előrébb haladunk a történetben, rájövünk, hogy ez csak a látszat, ami mögé rejtőzik; és igazából sokkal több és mélyebb gondolatok rejtőznek benne. Ha ezek nem jelentének elég kihívást, ott van az általa láthatatlan fogyatékosságnak nevezett migrénes betegsége, amit az írónő egyébként kellő érzékenységgel és saját tapasztalatot sejtető alapossággal mutat be (ezt igazolta is a köszönetnyilvánításban). Én sosem gondoltam azt, hogy "ugyan, ez csak egy kis fejfájás", mikor több ismerősöm - köztük a férjem is néha - szenvedett tőle, de ahogy Eva helyzete le lett írva, az elképesztően kegyetlennek tűnik; szerintem nagyon fontos, hogy Tia többek közt erre is próbálta felhívni a figyelmet, ugyanis igenis komoly dolog.
A másik főszereplőnk Shane Hall, a rejtélyes, visszahúzódó, szépirodalomban kiemelkedő író, aki, mint kiderül, egy "problémás", kemény dolgokat megélt fiatalból vált az alkohollal megküzdő felnőtté... majd a hozzá hasonló, nehéz sorsú fekete gyerekek mentorává. Shane-be nagyon könnyű beleszeretni, az írásairól pedig úgy jellemzi a könyv, hogy konkrétan rákerestem, biztosan nem létezik-e, mert mindenáron olvasnék tőle.
Eva - eredetileg Genevieve - és Shane élete sem volt éppen csupa csillám és boldogság, mikor megismerkedtek és szélvihar módjára forgatták fel egymás életét egyetlen hét alatt tizenéves korukban. Kettejük kapcsolata határozottan mély és sorsszerű, mindketten nehéz életükből menekültek önsanyargató függőségükbe, valahogyan mégis fent tartották egymást... amíg Shane el nem ment, Eva szíve összetört és védőfalat húzott maga köré az évek során.
Egyszerre szívfájdító és hidegrázós arról olvasni, hogyan alakul egy sötét bőrű élete, milyen megpróbáltatásokkal, ítéletekkel, örökös kiszolgáltatottsággal kell szembenéznie... és micsoda traumákat élnek meg vagy milyen tragikus véget ér az életük sokszor.
Olvasni, ahogy Shane felbukkan, megrepedeztetve Eva védőfalát, rájönni, mi történt valójában akkor, ami véget vetett bimbózó szerelmüknek, mielőtt kiteljesedhetett volna, kettős érzelemmel követni egy boldogságlöket miatti figyelmetlenséget, ami borzalmas következményekkel járt...
"Az élet túl rövid ahhoz, hogy bárki más legyen, mint önmaga."
A könyv legnagyobb színfoltja határozottan Audre, Eva lánya, aki elképesztő jellemmel és (fiatal kora ellenére) bölcsességgel rendelkező karakter, már csak az ő szála rengeteget hozzáadott az olvasmányélményhez. Önmagában is, illetve az anya-lánya kapcsolatuk miatt is, ugyanis Eva saját bőrén tanulta meg, mit is jelentene jó anyának lenni - tekintve, hogy az ő édesanyja sosem volt mellette igazán és mondhatni felcserélődtek a gondoskodó szerepek. Ennek ellenére vagy emellett Lizette szála valójában elég érdekes és erőteljes, még ha számomra borzasztó is, mert sosem lennék képes ilyen anya lenni. De emberek vagyunk, és nem mindig minden körülmény fekete - fehér. Leginkább a szürke árnyalatai a mérvadóak itt is.
Alapvetően olvasmányos, humoros, könnyed történet, de a látszat néha csal, és ezek mögött olyan mély mondanivaló, komoly témák húzódnak meg, mint az egyedülálló szülőség, betegséggel és függőséggel való küzdelem, rasszizmus, ami a sötét bőrűeket éri, a nőkre irányuló hátrányos helyzetről sem beszélve, önmagunk felvállalása a menekülés helyett... Eva elrejtett soraiban pedig (amit a könyv végéig megírni sem mert) ott van egy női sorsokat központba helyező családtörténet, amit egy generációkra öröklődő kámeagyűrű követett végig.
A borító mellett a cím is olyan, ami azonnal megragadja a figyelmet, maga a történet pedig messze kiemelkedik a romkom műfajából. Mi sem bizonyíthatná ezt jobban, hogy bár az erotikus jelenetek "nyersebbek", mint amikhez én szoktam, mégsem zavart; nem volt túlzó, nem vitte el a történetet, pont annyi volt benne, amennyi kell is, és így nem vont le az értékéből.
Összességében ez a könyv amellett, hogy szórakoztat és visszahozza a hitünket a szerelembe, tanít is, nem keveset: többek közt, hogy merjünk önmagunk lenni, őszintén, mert bármilyen démonnal is küzdünk meg, menekülni vagy rejtegetni a valódi énünket nem érdemes. Az élet sokszor igazságtalan, vagy egyenesen kegyetlen, ezért minden pillanatot megéri kihasználni, megbecsülni és egyszerűen csak megélni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése